Az első lépések

Meg is próbálkozom az első témakörrel, anyaggal, cikkel...kinek hogy tetszik.

Talán kicsit szájbarágósra veszem majd a figurát, de nem biztos, hogy mindenki számára egyértelmű a sok kis apróság, ezért egy fogalomtárszerű kis szösszenettel kezdem a mondandómat, amit aztán bátran vissza lehet keresni, netalántán még utalhatok is rá a későbbiekben. Terveim szerint mindegyik - vagy a legtöbb - anyag végére szerkesztek egy kis összefoglaló, tömörítő fogalomgyűjteményt.

Első sorban nézzünk szét a sejtes szerveződés háza táján. (A második cikkben szeretnék terveim szerint az eukarióta sejt kialakulásának elméleteiről ejteni pár szót.)

Kezdjük akkor ott, hogy először is fel kell osztanunk a világot két nagy csoportra, a prokariótákra és az eukariótákra. (Feltételezek annyi rendszertani előtanulmányt, hogy tudunk olyanokról, hogy ország, meg rend, család, meg satböbbi, amiről a későbbiekben még lesz szó úgyis, mind a növények, mind az állatok terén.) Ha ezt a két csoportot ilyen megközelítésből vizsgáljuk, akkor két birodalmat (angol szakirodalomban 'empire') különítünk el azzal, hogy szétválasztva beszélünk a prokariótákról és eukariótákról. Mellékelek kép(ek)et is, hogy azoknak is kedvezzek, akik jobban el tudják rajzokról képzelni, vagy könnyebben tanulnak ábrákról. Szóval van nekünk egyszer egy olyan empire-ünk, hogy prokarióták. Erről úgy gondolom mindenki tanult és már a könyökén jön ki, de jobb tisztázni, hogy ők azok, akiknek nincs körülhatárolható sejtmagjuk, mint ahogyan azt a nevük is sugallja. Valamiért ezt a görög pro+karion szóösszetételt mindenkivel megtaníttatják, arról viszont senki nem beszél, sem ekkor, sem a későbbiekben, hogy emiatt egészen eltérő és változatos funkciókat fognak végezni. Erről most én sem fogok bővebben nyilatkozni, előre vetítek annyit, hogy a membránrendszereknél vissza fogok utalni erre a pontra, de egyenlőre nem szeretnék senkit nagyon belebonyolítani ezekbe az egyszerűbb részekbe. Kiegészítésként annyit (csak hogy teljes legyen a kép mindenkinek), hogy a 'pro' a valami előttit jelenti, a 'karion' pedig a magot.

Meg van tehát a sejtmag nélküliek birodalma, ami tulajdonképpen leképezi és egyedüliként magában foglalja a baktériumokat. Itt még nem az a feladat, hogy őket is teljes részletességgel megértsük, feltárjuk, tanulmányozzuk (etc.), azt majd szintén később.

Azt azonban elmondanám itt, hogy nagy nehézséget jelent, vagy inkább  pontatlanságot foglal magába az, hogy latint használunk, vagy olyan kifejezéseket, amik a latinból jönnek. Ilyen a 'bacterium' szó, ami egyes számú, tehát ezt egyetlen egy organizmusra fogom használni. Ha többes számban akarok utalni rájuk akkor pedig a 'bacteria' kifejezés lesz a megfelelő (hasonló módon működik a medium-media szó is egyébként).

A prokariótákról amit még érdemes tudni, az az, hogy nemcsak, hogy a sejtmag nincs izolálva a sejtplazmában, hanem semmilyen belső membránrendszerük nincs, szép, igazi biológus kifejezéssel élve 'nincs belső kompartmentalizáció'. 

Ezzel szemben megtaláljuk az eukariótákat, akiknek pedig már van membránnal körülhatárolt sejtmagja, ahogyan arra a név is mutat, az 'eu' valódit jelent. Ha a későbbiekben valaki találkozna valaki olyan előtaggal, hogy 'eo' az nem elírás, hanem az a valódi jelzőt takarja. 

A valódi sejtmagvasok birodalmán belül a jól megszokott hármas (főbb) elágazás szintén evidencia, vagyis valamiféle alapértelmezett dolognak kell(ene) lennie. Ez nem más ugye, mint hogy vannak az eukarióta csoporton belül növények (Plantae), állatok (Animalia) és gombák (Fungi), akikről részletesebben is beszélni fogunk nyilvánvalóan. Odaírom melléjük a latin nevüket is, mivel, ha valaki majd ebbe jobban belebonyolódik, úgyis ezeket fogja használni. Annyival egészíteném ki az előbb leírtakat, hogy rendben van az, hogy van három, mindenki számára ismert fejlődési vonalunk, azonban meg kell említeni egy, a növényekhez tartozó csoportot, a növényszerűek (Chromista), melybe olyan élőlények tartoznak - a teljesség igénye nélkül csak néhány ismertebb -, mint a kovamoszatok (Diatomea), sárgamoszatok (Chrisophyceae), vagy a barnamoszatok (Pheophyceae). Egyrészt emiatt a csoport miatt írtam zárójelbe pár sorral feljebb azt, hogy főbb elágazás, másrészt, mivel van egy ún. Protozoa csoport is, aminek nem igazán tudnék jobb fordítást, vagy magyar megfelelőt adni, mint azt, hogy alacsonyabb rendű eukarióta egysejtűek, akik megintcsak elég változatos (diverz) csoportot alkotnak, például ide lehet sorolni a jól ismert zöld szemesostorost (Euglena viridis), közönséges papucsállatkát (Parametium caudatum) vagy az amőbákat (Amoebozoa) is. 

Ha már így belecsúsztam a rendszertanba is, akkor pár fogalmat tisztázzunk (már csak azért is, hogy nekem kicsit könnyebb legyen írni, ne kelljen mindig kerülgetni őket - mármint a szakkifejezéseket). Szóval amikről itt csoportokról beszélek egyfolytában, mint az állatok, növények, gombák (stb.) ezek közül mindre lehet azt a kifejezést használni, hogy taxon. A taxon, definíciója szerint, élőlények névvel ellátott csoportja, anélkül, hogy a rangját (vagyis azt, hogy az ország, törzs, nemzetség, faj stb.) megneveznénk. Ez egyrészt könnyíti a dolgunkat, hiszen, ha kapásból nem tudod az adott élőlénycsoport pontos rangját rávágod, hogy taxon és a vizsgaelnök hanyatt esik le a székről, hogy Te ilyet tudsz. (Ezt az összes tantárgyból betolhatod nyugodtan, mert imádják a szakkifejezéseket, meg a latin neveket. Ráadásul még kicsit vagánykodni is lehet vele, amit a vizsgáztatók is szeretnek, mert gondolj bele, ha mondjuk egy hétig folyamatosan szóbeliztet, mindig mindenki ugyanazokat a kifejezéseket fogja használni, aztán jössz Te és az eszméletlen spektrumot lefedő szókincsed.) Bár eredetileg egy kis fogalomtárszerű izét akartam itt összehozni, ehhez képest eléggé belefolytam az alaprendszertanba, de ha már elkezdtük, ne csináljunk fél munkát, ezért gyors beszorítottam ide. Ha véletlen nem világos valami, később úgyis tisztázódni fog. Ha mégsem, akkor írjatok nyugodtan és magyarázom máshogy.

Akkor most - még mielőtt elmarad - egy kis fogalomgyűjtemény. Először is azokat, amiket már használtam, majd pár 'új':

• kompartmentalizáció - a sejt belső tagoltsága különböző membránokkal, sejtszervecskékkel, ha most még nem is olyan egyértelmű, később mindenképpen ki fog tisztulni a kép
• membrán - hártya (eredeti latin jelentése szerint is), nemcsak a sejtet körülvevő, de a sejtet behálózó kompartmenteket is membránnak nevezzük, csak éppen mivel ez a sejteken belül lokalizálódik, így endomembrán, esetleg endomembrán rendszer elnevezést kapnak
• lokalizálódik - valahol megtalálható, valahol elhelyezkedik
• endo - előtag valamin belüli, belső
• ekto - külső
• exo - ez is azt jelenti, hogy külső, de nem feltétlenül helyettesíthető az előbbivel, ill. fordítva
• taxon - ahogyan már írtam, élőlények névvel ellátott csoportja, rangjelzés nélkül
• grád - a rendszertanban használatos kifejezés, ami fejlettségi szintet jelez
• klád - szintén a rendszertanban használatos, fejlődési vonalat jelent
• rendszertani kategóriák latin nevei, csak a változatosság kedvéért:
• Regnum - ország
• sub - valami alattit jelent
• infra - rendszertanban a sub-, alatti taxon, pl. regnum-subregnum-infraregnum
• Phylum, divisio - törzs
• Ordo - rend
• Familia - család
• Genus - nemzetség
• Species - faj

Egy kis extra, ami aztán - egyesek szerint - nem tartozik ide, de én akkor is szeretném megosztani Veletek. Ez a kis extra nem más, mint a latin, pontosabban a latin kifejezések kiejtése, mivel az összes meglévő, illetve a még/már meg nem lévő szőrszálaim az égnek állnak, mikor valaki végzős biológusként még mindig nem tudja kiejteni a fajok nevét helyesen. Ha valaki biológus lesz az úgyis használni fogja, mivel elkerülhetetlen, aki orvos lesz...arról ne is beszéljünk, nyilván ők még hatványozottabban tudják a latint a mindennapjaik között. Lássuk tehát:

• magánhangzók
• a - á
• ĕ - e
• ē - é 
• i - i
• i + magánhangzó - j, pl.: Iuppiter, Ianus
• o - o
• u - u
• y
•  - i 
•  - ü (pl.: görög eredetű szavakban)
• kettős hangzók (diftongus)
• ae - é        (pl.: praemium)
• aē - áé      (pl.: aer - levegő)
• oe - ö        (pl.: poena - büntetés)
• oē - oé      (pl. poéta - költő)

• mássalhangzók
• c
•  - c  (magas magánhangzó előtt: e, ē, ae, i, oe; pl.: Cicero, Caesar)
•  - k  (mindek más esetben; pl.: Cato, sic)
• ph - f        (pl.: philosophia)
• qu - kv      (pl.: Aquincum)
• gu - gv      (pl.: lingua - nyelv) 
• su - szv     (pl.: suadeo - távol tart)
• s   - sz
• th - t         (pl.: Athen)
• ch - kh      (pl.: Schola)
• ti 
•  - ci    magánhangzó előtt     (pl.: Latium)
•  - ti     mássalhangzó előtt, s, t, x után (pl.: Ostia)

Egyenlőre ennyi. Kérlek, nézzétek el az első próbálkozásaim ügyetlenkedéseit, igyekszem javítgatni írásbeli kifejező képességeimen. Az elkövetkezendő anyagok a fentiekben összenagyjázott téma, témák kifejtését lesz hivatott a szemetek elé tárni, tehát prokarióta-eukarióta összehasonlítás, egyedi szervezettség, eukarióta sejt kialakulásának elméletei.

P.S. Ahogy ígértem, egy kép a taxonok elhelyezkedéséről, így talán kicsit könnyebben be lehet lőni a növényszerűeket és a Protozoát. (Az animációs képességeim sem az igaziak még, fejlesztés alatt...)

A bevezetés bevezetése

Kedves Mindenki!

Elöljáróban annyit erről az egész áramlatról, amit szeretnék itt és most elindítani, hogy mindig is szerettem volna valamiféleképp hasznára válni korunk 'csodás' társadalmának, ezért úgy döntöttem, hogy tanár leszek és a felnövekvő generáció szürkeállományába próbálok némi információmennyiséget bejuttatni - már persze, ha azt az illető is szeretné. Azonban amíg én hivatalosan nem leszek oktató, valahogy mégiscsak szeretnék belekezdeni ebbe az egész tanítási mizériába, gyakorlatot próbálok szerezni, ezért úgy gondoltam, hogy megpróbálkozom egy bloggal, amiben biológiai témákat boncolgatok középiskolásoknak, hiszen én sem rég kerültem ki azokból a padokból és nagyjából emlékszem még, melyek azok a főbb témák, témakörök, amik esetleg kicsit komplexebb magyarázatra szorulnak, ám a gimis tanárok annyira nem szeretik bő lére ereszteni.
Miért jó ez nekem?
Egyrészt próbálom logikusan felépítgetni azokat az anyagokat, amiket felteszek, így tulajdonképpen ezek óravázlatként is szolgálhatnak nekem a későbbiekben.
Másrészt, Ti!! Reménykedem abban, hogy akad pár ember (ha nem is százak, vagy ezrek), akik érdeklődnek a biológia után (vagy ha nem is érdeklődnek, de muszáj megtanulni), érettségire készülnek és rálelnek erre a szerény kis 'izére', és ha már olvassák és 'neadjIsten' kérdésük lenne, azt írják meg nekem, én pedig próbálok válaszolni. Ez szintén hasznos lenne számomra, mivel újabb magyarázatokat kell adott esetben kiötölnöm, amire úgy gondolom szükségem lesz még a későbbiekben.
Mivel még én is koptatom az előadótermek padját, így nem iszonyatos sebességgel fognak megjelenni és felkerülni az anyagok, de azért igyekszem viszonylag rendszeresen 'publikálni'.

Kezdésnek ennyit szántam. :)
Jó szórakozást a kedves látogatóknak!